NDVI - sokan hallották már, szakmabeliek pedig jól ismerik a precíziós gazdálkodásban használt Normalizált Differenciális Vegetációs Indexet. Az így kapott adatok távérzékelési adatok, melyek műholdképek alapján, vagy drónnal készülhetnek. Az alkalmazott szenzorok azt mérik, hogy a vizsgált felületre (talaj, növényzet) beeső fény a különböző hullámhossz tartományokban milyen arányban nyelődik el és verődik vissza. Az így kapott értékekből számíthatjuk a vegetációs indexet, amely alapján térképek készíthetők.
A vegetációs indexszel mérhetjük a növényzet vegetációs aktivitását, azaz feltérképezhetjük, hogy a fotoszintézisben hasznos hullámhossz tartományú fényből mennyit nyel el a növény - minél többet, annál jobb. Az NDVI tulajdonképpen egy pontos térképet ad nekünk az adott tábla heterogenitásáról, illetve a táblán belül előforduló különböző problémákról, mint pl. tápanyag-ellátottsági gondok, növényi stressz, betegségek. Idősoros felmérésekkel nyomon követhető a növényzet fejlődése, az alkalmazott agrotechnológiai és növénytermesztési technológiák hatékonysága, de a nitrogén fejtrágyázás mértékének meghatározásához is fontos támpontot jelenhet.
Az NDVI térképek, ahogy már fentebb említettem, műholdképek alapján, vagy drónos felméréssel készíthetőek. A precíziós gazdálkodásban jelenleg még főként a műholdas felmérés van elterjedve, mely a nagy kiterjedésű, több mint 3000 hektár területeken valóban hasznunkra lehetnek. De miért is jobb a drón? Drónos felmérést felhős időben is készíthetünk, így nem maradnak ki hosszabb időszakok a növényzet megfigyelésében. A műholdas felmérés pontossága igencsak elmaradott a drónos felméréshez képest: műholddal 250 m/pixel felbontás készíthető, míg drónnal 1-10 cm/pixeles felbontás érhető el. Az így kapott nagy felbontású képekkel sokkal pontosabban térképezhetjük fel táblánk állapotát.
Így nem kérdés miért is érdemes a drónos multispektrális vegetációs térképezési szolgáltatást választani.
Keressenek minket bizalommal!
Krajcsovics Zsuzsanna: +36202356734
info@agrair.hu